Már rég írtam. De nem azért, mert nem történt semmi. Az elmúlt pár hétben is volt ez meg az rendesen.
Előszőr is, kb másfél hete kiderült, hogy új út épül. Ez jó hír is lehetne, én mégis aggódom, mert a bevezetés a régi útra pont a mi településünknél lesz. Ha minden igaz az építkezést jövőre kezdik el... illetve a vannak szakaszok, ahol már elkezdték, de hozzánk majd csak 2 (-3?) év múlva fog az út eljutni.
A másik, hogy végre átirattuk a vízórát. Kiderült az is, hogy tényleg a bérlővel voltak gondok. Se a vizet, se az áramot nem fizette. És még az eladó (vagy az ügyvédje) volt felháborodva, hogy nem akartuk úgy megírni a szerződést, hogy mindent átvállalunk. Hahah... most látszik, mennyire mocsok egy bagázs... soha nem bízz magyarban! Szomorú, de ez van.
Elméletileg nem lesz belőle bajunk, mert mikor átvettük az órát anyu aláírt egy nyilatkozatot, ami arról szólt, hogy nem vállalunk felelősséget az előző ügyfél által okozott károkért.
Nagyon remélem, hogy nem fognak a nyakunkba varrni semmit a későbbiekben.
És persze vízórát is kell cserélni jövőre. Ami nem tom, hogy egyszerű lesz e vagy sem, mert valami szűkítőről beszéltek, amit kifejezetten a bérlő miatt szereltek fel az órához, hogy csak csöpögjön a víz és ne follyon.
Mindegy, ez miatt majd aggódom behatóbban, ha odaérünk, hogy vízórát cserélünk.
Aztán van egy olyan is, hogy névdilemma. Mint kiderült a volt tulajdonos elvált. A kapcsolattartói (akikkel anyu tegnap találkozott) felhívták a figyelmünket rá, hogy mostanában vált el, ami után, persze, felvette a lánykori nevét. Ez csak azért érdekes, mert a tulajdoni lap még a férjezett nevére szól, mi viszont a szerződésben a legvégén már a lánykori nevén írtuk alá a papírokat. Ez legfőképp a fölhivatalnál lesz érdekes. Erről eszembe jutott persze az is, hogy tényleg nem kaptuk még meg, hogy átírták volna a papírokat, pedig legrosszabb esetben 30 nap és azon már túl vagyunk. Úgyhogy hívtuk az ügyvédünket, aki megerősített arról, hogy eredetileg tényleg a férjezett név szerepelt a papírokon, de aztán végül a lánykori maradt. A dühítő az egészben, hogy a kapcsolattartó állítólag többször is szólt, hogy ez így nem lesz jó, de az információ hozzánk már nem jutott el. Hogy kinek szólt amúgy, arról fogalmunk sincs.
A kapcsolattartók amúgy rendesek. Bár eredetileg nem annak tüntek, viszont tegnap anyunak nagyon sokat segítettek és szinte az egész napot együtt töltötték. Jó lenne velük megtartani a kapcsolatot, mert szükségünk lesz ott segítőkre és ráadásul megbízhatókra. Ismeretlenül megbízhatót viszont nagyon nehéz találni. Úgyhogy ha minden jól megy, akkor mindenképp felkeressük őket is januárban.
Adó... mert, hogy fizetni kell. És nem is keveset. Ez is kisebb sokként ért. Oké, adóra számítottam, de arra nem, hogy több tízezer lesz. Mindegy, kaptunk egy tippet ezzel kapcsolatban is. A tervrajz állítólag nagyobb házra szól, mint ami valójában be van jelentve. Úgyhogy ha továbbra is ragaszkodunk ahhoz, ami volt, akkor spórolhatunk pár ezret.
Apropó tervrajz. Meglett ez is. Az önkormányzattól sikerült beszerezni. Rendesek voltak, mert egyből utána néztek és ki is adták minden cécó nélkül. Ezek pozitív dolgok és nagyon örülök neki.
Valamint elkezdtem tervezgetni is... mármint nem csak a fejemben, hanem megpróbálom valahogy képileg is kivitelezni, hogy mit is szeretnék. Találtunk egy programot is a gépre, valamint elkezdtem rajzolni is. Mivel sok gyakorlatom nincs ezügyben nem valami könnyű egyik sem, de azért talán haladok. Igaz most már teljesen össze vagyok zavarodva. Túl sok ötlet van, túl sok szín kavarog a fejemben, úgyhogy nagoyn jó lenne már letisztultan látni ezeket a dolgokat. Mire megyünk haza kész terveket szeretnék, hogy legyen mivel "házalni" a kivitelezőknél.
Ha lesz valami konkrét mindenképp postolom.
