Igazából hiába írok ide bármit is, valahogy azt, ahogy érzek ez soha nem fogja vissza adni. A múlt héten végre személyesen is lent jártunk a "birtokon". Eddig ugyanis csak akkor láttuk, és akkor is csak rövid időre, amikor kinéztük magunknak. Készültek tervek, meg elképzelések arról, hogy mit is szeretnénk pontosan, de a valóság mindig más, mint a képzelet és az emlékek.
Nagyjából amúgy minden úgy volt, ahogy hagytuk, kivéve annyit, hogy a szemetet elvitték. Szóval most abszolút egy vázzal kezdhetünk dolgozni. Elkezdtünk összerángatni szakembereket, ami többé kevésbé sikerült is, és kezd körvonalazdni egy terv. Bár ez így nagyon leegyszerüsítv hangzik. A hiszti, ami mögötte van a sorok között csak nehezen olvasható ki. Márpedig hiszti volt rendesen. Természetesen a részemről, ki máséról. Ez persze járt egy jó nagy adag veszekedéssel is, úgyhogy elmondhatom, hogy az építkezés elkezdődött.
Alapprobléma, ha az ember elkezdi kilistázni, hogy mennyi minden is kéne. Sok pici apróság, de összegezve már hatalmas meló. És ugye a sok pici sokra megy elvén a költségek szépen lassan elkezdenek az egekbe rugni. Mondjuk erről pontosabbat még nem tudunk, csak annyit, hogy bekértünk néhány árajánlatot, amiből egy már meg is érkezett. Azért, ha ijesztő is a kép kezd körvonalazódni a terv... úgy értem, egy pontosabb terv. Ezzel azért jobb lesz majd kivitelezők, munkások ajtaján kopogtatni, mert addig amig csak kb-ra mondunk dolgokat, ők sem tudnak pontosabb infóval szolgálni. Viszont muszáj emberekkel beszélni, hogy tisztában legyünk a lehetőségeinkkel. Főleg, hogy mondanak egy csomó jó ötletet, amire mi esetleg nem is gondolnánk.
Azért sikerélmény is van.
Sikerült elintézni azt, hogy a vízcsőről a szűkítőt levegyék, valamint találtunk egy villanyszerelőt is, akit legszívesebben csupa nagybetüvel illetnék. Ő volt az, akit kerestünk. Nagyon korrektnek tünt és értette, hogy mit és hogy akarunk. A tippeket sem úgy adta, mintha azt nekünk el akarná adni, hogy neki több melója legyen. Nem olyannak tűnt, aki azt méregette rajtunk, hogy mennyit tudna legombolni és simán emailen megtudtunk vele egyezni. Vasárnap megkaptam az árajánlatot, visszaírtam neki, hogy nekünk megfelel, vágjunk bele, de hétfőn még hívom. Mire hétfőn délután hívtam már meg is volt csinálva a munka, a többi papír részét meg a héten egyeztetjük. Megdöbbentő volt. Külföldön persze hozzá vagyok szokva valami ilyesmihez, de itthon valahogy nem számítottam erre. Nagyon bennem van a para, hogy az építőiparban semmi másról nem szól az élet csak az átverésről és, ha biztosra akarok menni, akkor szerződés hegyekben mindent lépésről lépésre egyeztetni és egyeztetni és egyeztetni. Erre rögtön az első szakember, akivel konkrétan dolgoztattunk is, egyből keresztbe húzza minden elképzelésünket. Nem mintha bánnánk. :D
Amúgy a többiek is korrekteknek tűntek, de azért szerintem figyelni kell majd rájuk. Egy kettőnél el fog kelni egy alapos szerződés meg egy jó kis áralku, mert habár próbáltuk titkolni, hogy külföldről vagyunk, azért szerintem ráraktak jó kis hasznot az árajánlatra.
Az a pár nap, amit lent töltöttünk összességében pozitív élmény volt. Megismerkedtünk környékbeliekkel, akik befogadónak tűntek. Beszéltünk a térfigyelő kamerák egyikével (van belőlük bőven), úgyhogy a jó szomszédi (v)iszonyt is elkezdtük ápolni és persze császkáltunk kicsit a környéken, ami egyre jobban tetszik.
Összességében viszont nem hiszem, hogy az összes álmunk megvalósul még az idén, mert az anyagi helyzetünk sok mindennek fog határt szabni.
