Ebben az egész projekben nem is a különböző eljárások a legnehezebbek, hanem a döntéshozás. Mi, hogy legyen? Meddig menjünk el bizonyos dolgokban? Mennyit szánjunk rá?
Az, hogy csúszik az adásvétel, vagy a birtokbavétel... vagy, hogy nem sikerült leolvasni az átadáskor a vízórát, csak apróságok. Akadályok, de olyanok, amik leküzdhetők. Stratégiai szempontból nem lényegesek. Per pillanat csúszást sem okoznak, mert határidő sincs.
Az viszont, hogy elhatározásra jussunk végre abban, hogy mit is szeretnénk nagyon nehéz. Sok vitával jár és rengeteg bizonytalansággal. A legnagyobb problémám azzal van, amikor ismerős mondja: "ah, ha nem is jön össze, veszíteni nem fogtok, és különben is jó lesz, majd néha lemenni kicsit pihenni." Oké... végülis jól hangzik, de én nem ezt akarom. Én nem nem akarok veszíteni, én nyerni akarok. Nem azért akarok végig csinálni mindenféle küzdelmeket, hogy a végén ne veszítsek. Nekem ez nem elég jó. Ha csak nem veszíteni akarnék, akkor egyszerüen fognám a pénzem és a bankba tenném. Vagy a párnám alá.
Igen, tudom, akkor meg minek pampogok? Minden befektetés, minden vállalkozás kockázattal jár. Ha az ember nagyobbat akar kanyarítani, akkor nagyobbat is kell kockáztatni. De nem tudom, hogy a mi kockázatunk tényleg mennyire nagy és mekkora arányban van e a befektetett tőkével és idővel és idegeskedéssel?
Iszonyat a bizonytalanért küzdeni. Valami olyanért, amiből lehet jó, de nem biztos, hogy lesz. Bevállalni valamit, amihez néha (vagy talán sokszor) úgy érzem kicsik vagyunk. Kicsik tapasztalatban, kicsik anyagilag, kicsik úgy általában. Soha nem csináltunk ilyet. Ilyenkor olyan szívesen beszélgetnék olyanokkal, akik már megcsináltak valamit, amiben sikeresek, ami jól sült el, hogy ők hogy kezdték? Ők miket éreztek? Miket kockáztattak? Hogy hozták a döntéseket? Mire alapozták azokat? Hányszor hoztak rossz döntést és az mennyire keserítette el őket? Mit gondoltak akkor, ha valami balul sült el. Mivel bíztatták magukat nap, mint nap, hogy csak azért is csinálni kell?
De közben nem tudom, hogy ha lenne egy jövőbelátó gömböm, belenéznék e?
Azt hiszem nem... azért nem jó azt tudni, hogy mit hoz a jövő.
